Milyen rákfélék paraziták. Rákfélék parazita nevei
- Pinworms fertőzés
- Parazita garnélarák farka alatt. Termékeink
- Helminth férgek az emberekben
- Rángás a testben paraziták
- Rákok – Wikipédia
- A kerekférgek paraziták és nem paraziták
- Lehetséges e férgekkel fertőzni a vízből
Külső testfelépítésük[ szerkesztés ] Az ábrán a Malacostrata osztályba tartozó Amphipoda rend fajainak anatómiai felépítése látható A rákok közé rendkívül változatos méretű 0,5 mm - 4 m és felépítésű fajok tartoznak. Gerinctelen állatok, külső vázuk kitines kutikulamelyet a köztakarójuk termel, és többnyire mészsók rakódnak bele. A kutikula nem élő része az állatnak, időről időre vedlenek Ecdysozoa.
Ilyenkor az új váz megszilárdulásáig nagyon sérülékenyek vajrákez idő alatt többnyire rejtőzködnek. Milyen rákfélék paraziták az ízek határán vékony és rugalmas marad, ízületi hártyát képez, így az egyes szelvények képesek elmozdulni egymáshoz képest.
Parazita garnélarák farka alatt, Állatrendszertani gyakorlatok | Digitális Tankönyvtár
A vázhoz az izmok belülről tapadnak. Három testtájuk van: fej, tor és potroh. A fej és milyen rákfélék paraziták tor egyes szelvényei akár az összes is gyakran összenőnek, fejtort cephalothorax alkotnak, de előfordulhat a tor és a potroh egyes szelvényeinek összenövése is például a gályarákok Remipedia osztályában.
A rákok testtájai nem homológok a rovarokéval.
A tor minden esetben öt valódi szelvényből áll, ehhez általában egy hatodik is kapcsolódik, ez a szemnyél acron. A pajzsos levéllábú rákoknál viszont akár negyven torszelvény is előfordulhat.
Végtagok mind a három testtájon előfordulhatnak, ezek megléte, száma az egyes csoportokra jellemző. Egyes csoportok carapaxa erősen módosulhat, és körülveheti akár az egész testet is.
Rákfélék parazita nevei
Ilyen figyelhető meg például a kagylósrákokvagy a levéllábú rákok esetében. Szélsőséges specializáció figyelhető meg a kacslábú rákoknálamelyeket első ránézésre akár kagylónak is nézhetnénk. A világítórákok csoportjában speciális világítószervek alakultak ki.
A lábak[ szerkesztés milyen rákfélék paraziták A rákok lábának alapszabása a hasadtláb schizopodiumez a legősibb lábtípus. Ebből vezethető le a három pár szájszerv és a második csáppár is. Módosulásával jön létre a pálcaláb pereiopodiumami szintén módosulhat ollós lábbá, vagy pengelábbá; illetve a levélláb phyllopodium. Többnyire az ivadékgondozásban vesznek részt a potrohlábak uropodium.
A rákok lába három részből áll: tőíz protopoditkülső ág exopodit és belső ág endopodit. Ezek egyes csoportoknál redukálódhatnak, vagy módosulhatnak is. A fej és végtagjai[ szerkesztés ] 1. Ollós lábak 2.
Szemek 3. Csápok 4. Rostrum A láb ízei 8. Hátpajzs 9. Járólábak A rákok feje öt szelvényből áll, minden szelvényhez egy pár végtag tartozik, ezek az érzékelésben és a táplálkozásban vesznek részt. Az első szelvényhez csatlakozik az első pár csáp antenna 1, v. Ezek fő feladata az érzékelés mechanikai és kémiai ingereket fognak fel. A harmadik, negyedik és ötödik szelvény végtagjai a táplálkozásra módosultak. Ezek sorrendben az egy pár rágó mandibulaaz első pár állkapocs maxillula v.
A rágó feladata a táplálék felaprítása, a két pár állkapocs a lehulló törmeléket szedegeti fel. Az egyes végtagoknak egyéb módosulásai is lehetnek például a haltetveknél kapaszkodó és tapadó szervek, szúró-szívó szájszerváltalában azonban a fenti séma jellemzi a csoportot. A tor és végtagjai[ szerkesztés ] A tor változó szelvényszámú lehet. A rajta található milyen rákfélék paraziták tövében találhatóak a kopoltyúk.
A tor első néhány pár lába módosulhat állkapcsi lábbá maxillipedes ezeken találhatóak egyes csoportokban a jól ismert, kisebb-nagyobb méretű ollók.
- Férgekkel egy felnőttnek lehet hőmérséklete
- Orsoféreg gyógyszer - finnfahaz.hu, Milyen rákfélék a helmint átmeneti gazdaszervei
- Amelyből gyakran megjelennek a pinwormok
- Milyen paraziták haraphatják meg az embert
- Rákfélék okozta betegségek kezelése - Sera Akvarisztika
- Orrdugulás férgekkel
- Felnőtt Ascaris él az emberi bélben
A többi láb rendszerint járóláb funkciót tölt be, de módosulhatnak evezőlábbá, vagy egyes csoportokban átvehetik például a tapogató csápok szerepét. A tor hasi oldalán alakulhat ki néhány csoportban az úgynevezett költőtáska, vagy marsupium, a torlábakon képződő költőlemezekből.
A nőstény ebben hordja petéket kikelésükig. A potroh és végtagjai[ szerkesztés ] Potrohlábak csak a milyen rákfélék paraziták rákok osztályában fordulnak elő. Szerepük lehet az állat mozgásában úszó vagy ugrólábak a párzásban illetve az milyen rákfélék paraziták. Az ászkák kopoltyúi is a potrohlábak tövében találhatóak. Az Oniscidea csoportban a potrohlábak exopoditja fehérszervvé tracheális szerv alakul, ami a szárazföldi állatok légzését segíti.
Köztakarójuk[ szerkesztés ] A rákok köztakarója egyrétegű egy sejtsorból állóectodermalis eredetű hengerhám hypodermis. Sejtjei kitines kutikulát termelnek, amelybe különböző mészsók rakódhatnak, ezt hívják héjnak vagy páncélnak crusta - innen kapta a csoport a latin nevét.
A héj pontos összetétele fajtól és élőhelytől is függ, a tízlábú rákoknál általában a héj kb. A héj egy hátlemezből, két oldallemezből és egy hasi lemezből áll. A fej és a tor hátlemezei tergitjei gyakran összenőnek, fejtorpajzsot alkotnak. Vedléskor milyen rákfélék paraziták állat köztakarójának mirigyei által termelt váladék kioldja a mészsókat a páncélból, és visszaszívja keringési rendszerbe.
Ezután kezdődik az új kutikula szintézise a régi alá.
Sacculin parazita. Száj és száj nélkül
A régi páncél a hátoldalon hosszirányban megreped, az állat kibújik belőle. Mivel az új kutikulája ekkor még lágy, az állat ebben az állapotban nagyon sérülékeny, valamint mozgásában is korlátozott, hiszen a kutikula a mozgásban is részt vesz külső vázként.
A vedlésnek ebben a szakaszában a vízfelvétel ugrásszerűen megnő, ennek következtében az állat térfogata szintén növekszik, mintegy felfújja magát, amit a lágy kutikula még lehetővé tesz. A héj így, tág állapotban szilárdul meg az elraktározott mészsók újbóli beépülésével.
A vedlés folyamata hormonálisan szabályozott. Emésztőrendszerük[ szerkesztés ] Egy világítórák krill testfelépítése A rákok emésztő szervrendszere elő- közép- és utóbélre tagolódik.
Az elő és utóbél külső csíralemez eredetű kiütés aszcariasis ezek felszínét kutikula borítja, a középbél belső csíralemez eredetű, kutikulás borítása nincs. A rákok a táplálékukat milyen rákfélék paraziták pár járólábuk ollóival ragadják meg, majd az állkapcsi lábaikkal tartják a szájnyílásuk elé. Itt a rágókkal mandibula felaprítja azt, majd a két pár állkapoccsal a lehulló darabokkal együtt a szájnyílásba juttatja.
A szájnyílásból a táplálék a nyelőcsövön keresztül jut a gyomorba. A gyomor még szintén az előbél része, kutikulával bélelt, emésztőnedveket nem termel. Feladata elsősorban a táplálék további aprítása, illetve a táplálékszemcsék méret szerinti osztályozása. Felépítése rendkívül összetett. A milyen rákfélék paraziták finom szemcsés része a középbélbe jutva a középbéli mirigybe hepatopancreas szívódik fel.
A félig emésztett táplálék innen visszakerülhet a gyomorba, ahol még jobban összekeveredik az emésztőnedvekkel, majd innen jut középbélen keresztül az utóbélbe. A táplálék durva szemcséjű részei, amelyek megsértenék a középbél hámját és a középbéli mirigyet minthogy nincs kutikulás milyen rákfélék paraziták középbélben egy elkülönült téren keresztül közvetlenül az utóbélbe jutnak. Keringésük és testüregrendszerük[ szerkesztés milyen rákfélék paraziták A vízibolhák Daphnia belső szervei A rákok keringési rendszere nyílt, vagyis a szívből jövő erekből a testfolyadék a szövetek közé ömlik, nem vagy csak egyes helyeken alakul ki hajszálérrendszer.
Testfolyadékuk vérnyirok haemolymphaamely az elsődleges és másodlagos testüreg összenyílásával létrejövő, ún. A másodlagos testüreg gyakorlatilag csak a kiválasztás és ivarszervek üregeiként milyen rákfélék paraziták meg elkülönülve. A myxocoelt a fejtori részen egy kötőszövetes hártya a septum pericardiale egy hasi és egy háti részre osztja. A keringés központja az együregű szív, amely a fejtor hátsó részén, közvetlenül a hátpajzs carapax alatt helyezkedik el.
Két rétegből áll. A belső réteg a szívizmok összeolvadásából hogy a férgek kezelés nélkül elmennek e létre, ez teszi lehetővé a szív összehúzódását szisztolé. A külső réteg egy néhány sejtsor vastagságú kötőszövetes tok, az ebből eredő páros kötőszöveti szalagok rögzítik milyen rákfélék paraziták szívet a hátpajzshoz, valamint a szív elernyedésekor diasztolé ezek segítik az újbóli kitágulást.
A szív összehúzódását kiváltó inger idegi eredetű neurogéna szív hátoldali részén fekvő idegdúc szabályozza. A szívbe a friss, oxigéndús hemolimfa három pár szájadékon át folyik folyik be a sinus pericardialisból, ahová a kopoltyúkból jövő erek szállítják el.
Tabletták férgekhez köhögés esetén a vérnyirok az 5 nagy artériába kerül, ezek futnak a belső szervekhez és az izmokhoz.
Szerkezetük eltér a gerincesek artériáitól. A szervek közelében az artériák elágaznak, a vérnyirok bekerül a szövetek közti ún. Bizonyos szervekben, például az agydúcban és a zöldmirigyben, kialakulhat hajszálérrendszer. A szervekből az elhasznált vérnyirok a páros oldalsó sinusokba szedődik össze, amelyek a kopoltyúkba vezetik.
Itt oxigént vesz fel, majd visszakerül a szívbe. A vérnyirok fő funkciói a tápanyagok és bomlástermékek, valamint a légzési gázok szállítása. Ez utóbbit jórészt a vérben oldott, réztartalmú hemocianin nevű vegyület végzi. A vérnyiroknak vannak sejtes elemei is, ezek elsősorban az sejtes immunválaszban vesznek részt. Légzés [ szerkesztés ] A rákok hám eredetű, bojtos kopoltyúkkal lélegeznek. Ezek leggyakrabban a fejtor két oldalán, a lábak milyen rákfélék paraziták helyezkednek el.
Sok helyen a potrohlábakhoz is tartoznak kopoltyúk, a szárazföldi rákok esetében pedig a kopoltyúk mellett kisegítő légzőszervek is kialakultak. Egyes csoportoknál a gázcsere a teljes testfelületen át történik. A felsőrendű rákoknál a kopoltyúkat a fejtorpajzs felső részéről eredő kopoltyúfedő védi a sérülésektől.
A kopoltyúfedő hasi oldalán áramlik be a friss víz a kopoltyúkhoz, ezt a második pár állkapocs nyúlványának az ún. Az egyes kopoltyúba vezető afferens erekből a hemolimfa a kopoltyúk hámrétege alá ömlik, itt történik meg a gázcsere, majd egy innen elvezető efferens sinusba szedődik össze, ami a szívhez szállítja azt. Kiválasztásuk[ szerkesztés ] A rákok kiválasztószervei módosult metanephridiumok. Ezek az alsórendű rákok esetében általában a második pár állkapocs szelvényében állkapcsi mirigyfelsőrendű rákoknál pedig a csáp szelvényében csápmirigy alakulnak ki.
Az állkapcsi mirigyben az elsődleges szűrlet a véghólyag falán keresztül átszűrődve képződik a hemolimfából. A véghólyag a metanephridiumok területén megmaradt másodlagos testüregrészlet. A szűrlet a kiválasztócsövön keresztül jut el a kiválasztónyíláshoz, eközben egyes anyagai visszaszívódnak, míg más anyagok kiválasztódnak bele. A végleges vizelet az állkapocs alapízén található kiválasztónyíláson keresztül jut a szabadba. A csápmirigy vagy más néven zöldmirigy szintén coeloma eredetű véghólyaggal kezdődik, ennek falán keresztül történik az ultraszűrés.
Sacculin parazita. Tények az állati parazitákról. Parazita növények. Wax Moth takarmányozók
A véghólyag ürege a zöldtest üregrendszerében húzódik tovább, itt aktív kiválasztás is történik. Mind a véghólyag, mind a zöldtest fala gazdag hajszálerekben. A szűrlet innen a szintén a zöldtest területén futó kanyarulatos csőbe kerül, ennek sejtjei elsősorban kationokat és cukrokat szívnak vissza belőle.
A végleges vizelet a húgyhólyag jut, majd innen a csáp tövén elhelyezkedő kivezető póruson keresztül távozik. A zöldmirigynek fontos feladata a szervezetre káros ún.
A rákok kiválasztásában a metanephridiumokon kívül jelentős szerep jut a kopoltyúknak is, elsősorban az ammónia kiválasztásában. Idegrendszerük[ szerkesztés ] A rákok széles szalagféreg életciklusa rendelkeznek. Ez két fő részre különül: a központi idegrendszerreamely az agydúcból, a garatalatti dúcból és a hasdúcláncból áll, és a környéki idegrendszerreamelyet az ezekből kilépő idegek alkotnak. Az agydúc három funkcionálisan elkülönülő részre osztható, ezek a protocerebrum, a deuterocerebrum, és a tritocerebrum.
Az agydúc a legelső három embrionális szelvény dúcainak összeolvadásából alakul ki. A protocerebrum oldalsó részein találhatóak a látóidegek, és a gombatestek corpora pedunculata. A gombatestek az idegrendszer legfőbb asszociatív központjai, itt történik az ingerületek és a rájuk adandó válaszok összehangolása. Szintén itt található a milyen milyen rákfélék paraziták paraziták test, ahol a jobb és bal oldali pályák egy része átkereszteződik, valamint a le- és felszálló pályák milyen rákfélék paraziták része is itt fut.
A deuterocerebrum feladata az első pár csáp antennula beidegzése érző és mozgató pályákkal, valamint a csápból beérkező ingerületek feldolgozása és továbbítása. A tritocerebrum a rákok legfőbb vegetatív központja, beidegzi az emésztőrendszer első szakaszait, valamint belőle indul ki a garatideggyűrű.
