Kik a vadállatok parazitái

Milanovich Domi Ezért különösen aljas húzás a transz- és homofób törvényről szóló népszavazás Az állatoknak éppúgy megvannak a maguk betegségei, mint az embereknek. Ám egyes baktériumok, vírusok róluk ránk is átterjednek, ezt nevezik szaknyelven zoonózisnak. Azt mindannyian tudjuk, mire kell figyelnünk a szúnyogoknál, kullancsoknál, illetve háziállat tartása esetén, de mi a helyzet a haszon- és vadállatokkal? Kell-e félnünk például a denevértől? Az állatok betegségek elleni védelme alapvető fontosságú.

A kedvencként tartott kutya, macska rendszeres féregtelenítése, oltása nemcsak az állatnak tesz jót, hanem nekünk, embereknek is, hiszen így mi sem leszünk bolhásak, nem kapunk parazitafertőzést vagy épp veszettséget. A kullancscsípés megelőzésének fontosságát sem kell külön magyarázni senkinek. Ám még rengeteg állat és kik a vadállatok parazitái létezik, ami ellen nem is tudjuk, hogy védekezni kellene. Pedig a kutatók szerint az összes emberi betegség hatvan százaléka és a felmerülő fertőző betegségek hetvenöt százaléka állatoktól érkezik az emberekhez.

Csak hogy mást ne említsünk, a mostanában oly gyakran szidott vírusok is közéjük tartoznak Ez a vírus —amelynek genetikai kódja nyolcvan százalékban azonos a Covidével — hatalmas pánikot okozott, amikor márciusban a denevérekről a cibetmacskára, onnan pedig az emberre került. Kik a vadállatok parazitái a SARS nem fajult világjárvánnyá, és hivatalos halálos áldozatnál megállt. Mint a Covid, ez is Kínából indult útjára, így joggal merül fel a kérdés, mégis mi van Kínában, ami ennyire gyakorivá teszi a zoonózist?

Egy szóval tudunk tömören válaszolni: vadállatpiac. A legkülönfélébbösszefogdosott vadállatokat árulják ott élve vagy halva: denevéreket, madarakat, hüllőket, halakat, kétéltűeket, rovarokat, farkaskölyköket, tevét és persze cibetmacskákat is.

A legalapvetőbb higiéniai szabályokat sem tartják be, amelyik állat tud, az rohangál, az ürülék és a vér csak úgy folyik, amerre tud, az állatokat fajra való tekintet nélkül halmozzák egymásra. Sokan helyben ölik és nyúzzák meg őket, amik gyakorlatilag mind érintkeztek kosszal, kórokozókkal. Így kerülhet át a denevérről a vírus egy éhes cibetmacskára, majd némi mutálódás után a cibetmacskát megevő kínai emberre.

Szarvasmarha indák emberekben élnek. Kik a helminták válaszolnak

A vizsgálatok az adott piac környékén élő cibetmacskáknál mind kimutatták a SARS vírusát vadon élő társaikat nem fertőzték megaz állatokat pedig pont kik a vadállatok parazitái sorozatban ölték le. Kimondhatjuk tehát, hogy Kínában semmilyen szempontból sem jó cibetmacskának lenni: vagy a cibetért, azaz a végbélnyílása környékén termelt, parfümökben használt illatanyagért, vagy a húsáért, prémjéért vadásszák — vagy azért, mert beteg, és meg kell szabadulni tőle.

Egy kínai vadhúspiac a sok közül. A kutatók gyorsan vizsgálódni kezdtek, és azt állapították meg, hogy minimális az esélye annak, hogy kijárós házi macskánktól szednénk össze a Covid vírusát, sokkal nagyobb az esélye annak, hogy ő kapja el tőlünk. A vadállatokkal már más a helyzet, ez a videó szépen megmutatja, hogyan érkezett el hozzánk a kínai állatoktól a vírus: Tobzoska — tőle származik a mostani járvány?

Eredetileg úgy gondolták, hogy a denevéreket elfogyasztó emberek fertőződtek meg, de közben egy köztes állatra is fény derült : a tobzoskára.

A pikkelyekkel borított, nagy karmokkal rendelkező állat rovarokra vadászik, és európai szemmel nem is túl étvágygerjesztő, ám Kínában gyógyító hatást tulajdonítanak a pikkelyeinek, húsát pedig megeszik — sőt, a tobzoskák vadászatának hivatalos tiltása miatt státusszimbólumnak számít. Az állatok ennélfogva erősen veszélyeztetettek, renoméjuknak pedig biztosan nem tettek jót az utóbbi hónapok.

Ha az orvvadászok nem állnak le, az unokáink már csak a biológiakönyvekben találkozhatnak velük. Pedig semmivel sem veszélyesebbek a többi állatnál, emberre nem támadnak, és ha Kínában nem számítanának ínyencségnek, soha a közelébe se kerültek volna a filo platyhelminthes resumo sem.

A tobzoska ártalmatlan állat, elkerüli az embereket.

Egészen pontosan azért ott, mert a vírus gazdaállata és hordozója a régió kedvenc állata, az egypúpú teve. A vírus könnyen adódik át tevéről tevére, de tevéről emberre is.

A nagy értéket képviselő tevéket azonban némi kis koronavírus miatt nem fogják leölni, így a MERS-fertőzés nagy valószínűséggel soha nem fog eltűnni.

Legyünk hát óvatosak, ha Szaúd-Arábiában és környékén járunk — már ha egyáltalán járhatunk valaha arra Az arabok nem válnak meg beteg tevéiktől sem. Ráadásul nagyon sok fajuk létezik, az aprótól a nagyig, a kizárólag gyümölcsön élőtől a ragadozóig.

Mégis az összeset kik a vadállatok parazitái, a nők azért, mert szőrösek, a szárnyukkal ijesztően csapkodnak, és megtörténhet, hogy belegabalyodnak a hajukba, mások azért, mert vérszívónak tartják mindet pedig mindössze három fajuk táplálkozik vérrel, és ők is messze, Közép- és Dél-Amerikában élnek.

Amióta pedig néhány denevérfajról kiderült, hogy hordozza és terjeszti a koronavírust, senki sem szeretne denevéreket látni nagyjából sehol.

Speciális immunrendszerüknek hála a bőregerek tünetmentesen hordozhatják az ebola, a Nipah-vírus, a SARS és a Covid kórokozóját is, hazánkban pedig pluszban a veszettséget is terjeszthetik. Pinworms érintett szervek egyébként nem szabad őket, kik a vadállatok parazitái nagyon hasznos munkát végeznek, több fajuk is védett.

Leggyakrabban a közönséges denevérrel és a rőt koraidenevérrel találkozhatunk, aki egyébként — a többi denevérrel együtt — ha csak teheti, messzire elkerül bennünket, és csak rovarokkal táplálkozik. Ha mégis találnánk elhullott példányokat az udvarban, kesztyűben nyúljunk hozzájuk, és kérjünk tanácsot állatorvostól a megsemmisítésükkel kapcsolatban.

Sérült állatot pedig soha ne piszkáljunk, és erre tanítsuk meg a gyerekeinket is. A szobába tévedésből berepülő hívatlan vendéget nyitott ablak mellett hagyjuk távozni — ha nem üldözzük, esze kik a vadállatok parazitái sincs hozzánk költözni vagy belénk harapni.

A denevér csak rosszul néz ki, de a legtöbbünkre nem veszélyes. Azóta kifejlesztettek ellene védőoltást, de addig hivatalosan is komoly járvánnyá terebélyesedett. Kevesen tudják, hogy a vírust nem csupán madarak terjesztették: egy mexikói sertéstelepről indult útjára az észak-amerikai és eurázsiai sertésállományok találkozása után.

Brutális meglepetés: ÓRIÁSI féreg a pelenkában (18+)

A sertések azonban ennél több betegségért lehetnek felelősek. A disznópásztor-betegségként emlegetett leptospirózis baktériumok útján terjed más állatokra és az emberre vizelettel fertőzött édesvíz, föld, táp vagy élelmiszer útján. Maga a betegség az esetek tíz százalékában válik az életet veszélyeztetően is komollyá.

Szerencsére létezik ellene védőoltás, az átlagembernél veszélyeztetettebbek állatgondozók, vadászok, állatorvosok stb. Magyarországon évente megbetegedést regisztrálnak.

A harmadik, disznók által terjesztett betegség a hepatitis E kik a vadállatok parazitái, rövidebb nevén a HEV. A vírus nem megfelelően hőkezelt, fertőzött sertéshússal vagy az állatok gondozása során az ürülékkel juthat kik a vadállatok parazitái emberi szervezetbe.

Felnőttekben és gyerekekben is gyakran zajlik le tünetmentesen, igazán a terhes nőkre veszélyes, illetve szövődményként kialakulhat májgyulladás. A világon húszmillió fertőzöttet tartanak nyilván, védőoltást Kínán kik a vadállatok parazitái mégsem fejlesztettek még ki a betegség ellen.

Igyekezzünk megbízható helyről húst vásárolni, és figyeljünk az alapos hőkezelésre, így minimalizáljuk a fertőződés esélyét. A hazai sertésekre vigyáznak, de mi is legyünk óvatosak!

A Yersinia pestis nevű baktérium mellett a patkányok terjesztik a patkányharapási lázat, a hantavírust, a szalmonellafertőzést, a tularémiát, a trichinellózist, a disznóknál már említett leptospirózist, a vérzéses lázat, a veszettséget, illetve a Murin tífuszt is.

A világszerte előforduló fertőzés tünetei szerencsére enyhék, de a szintén patkányok és egerek által terjesztett limfocitás choriomeningitis a fertőző agyhártyagyulladás egyik altípusa már nem ilyen barátságos, bár a legtöbb esetben folyamatosan pinwormok a testben is szépen meggyógyul.

Nem véletlenül kell akkora figyelmet fordítani a patkányok, egerek irtására, illetve a fertőző tetemek megfelelő megsemmisítésére.

Átlagemberként figyeljünk arra, hogy döglött rágcsálót sose fogjunk meg puszta kézzel, a sérült állatokat hagyjuk békén, és csapdákkal, szúnyoghálókkal, lehajtott vécédeszkával, macskatartással védekezzünk ellenük.

Ha patkány vagy egér van a házban, vizelete szagáról, ürülékéről, a megrágott élelmiszerről ismerhetjük fel a leginkább. Patkány a mosogatóban: nemcsak ronda, de veszélyes is.

Kullancsok - mik ezek, miért harapnak meg minket és hogyan védekezhet? Fotó

Sem a tejüket, sem a húsukat nem szabad megfelelő hőkezelés nélkül fogyasztani! Egy másik, marhák terjesztette betegség a brucellózis, ami rossz esetben vetélést, influenza- vagy vérmérgezésszerű tüneteket okoz az embernél. Fertőzött tejjel, hússal, egyéb marhatestnedvekkel terjed. Szintén kérődzők lehetnek felelősek a lépfene terjedéséért is.

A Bacillus anthracis nevű baktérium akkor kerül az emberbe, ha beteg állattal érintkezik. Ha kapcsolatba kerültünk legelő állatokkal, utána mossunk alaposan kezet, de a legfontosabb a fertőzött hús elkerülése, az alapos sütés-főzés, a tej felforralása. Madarak és az influenza Az as nagy influenzajárványt más néven spanyolnáthát sokat emlegetik manapság: ötvenmillió ember halálát okozta szerte a világban.

A kórokozó az Influenza-A vírus volt, és azért is tudott ilyen nagy pusztítást véghez vinni, mert a világháborúban sokan éheztek, legyengültek.

A pestisjárvány után ez volt a második legnagyobb, legpusztítóbb fertőző betegség a világon.

Belső élősködők, amelyek az emberre is veszélyesek lehetnek

No de mi közük hozzá a madaraknak? Az azóta eltelt években nagyon sokat kutatták, mégis honnan indulhatott el a spanyolnátha, és nem zárható ki, hogy közük volt hozzá a madaraknak — éppúgy, mint egy másik influenzajárvány, a madárinfluenza kirobbanásához is. A két vírus a spanyolnátháé és a madárinfluenzáé annyira hasonlít egymásra, hogy csak két aminosav választja el őket az azonosságtól. A madárinfluenza azért jóval kisebb eséllyel terjed madárról emberre és emberről emberre, a legveszélyesebb változata az ben azonosított H5N1-vírustörzs.

Ezt a WHO akkor egy lehetséges világjárvány forrásának nevezte. A madárinfluenza nem játék. Amíg ilyen sok állatról emberre terjedő betegség létezik, addig hogyan érezzük magunkat biztonságban? Azért vannak jó híreink is. A hazai fertőzéseket, amelyek a szárnyasokat, sertéseket vagy legelő állatokat érintik, a folyamatos hatósági ellenőrzéseknek hála hamar kiszűrik, a beteg állatokat leölik, így szinte alig jut át fertőzés az emberekre.

Hogyan lehet eltávolítani a szagot a torokból, Okok és lehetséges betegségek

A koronavírusokat úgy lehet a legjobban féken tartani, ha hatékonyan tiltják be a vadállat-kereskedelmet, a vadhús értékesítését, kik a vadállatok parazitái Kínában, és elkezdik ellenőrizni az olyan piacokat, ahonnan a mostani pandémia is elindult. Ám ez már sokkal nagyobb és bonyolultabb feladatnak ígérkezik. Oszd meg másokkal is!