Egy veszélyes parazita megfertőzi az embereket. Az uborka szalagféreg veszélyes az emberekre?
Forrás: Getty Images A foltos hiéna felnőttként Afrika legsikeresebb vadásza, azonban kölyökkorukban e ragadozók még az oroszlánok kedvenc falatjai közé tartoznak. Ennek okán a egy veszélyes parazita megfertőzi az embereket távol tartják magukat a nagymacskáktól, és leginkább a szülő építette kotorékuk közelében maradnak.
Kivéve akkor, ha a hiénakölyök megfertőződött a Toxoplasma paraziták gyakorisági diagnosztikája nevű parazitával. Ekkor ugyanis a szerencsétlen kölykök közelebb mennek az oroszlánokhoz, és négyszer gyakrabban válnak zsákmányukká, mint egészséges társaik, mutat rá, a nationalgeographic.
A Toxoplasma gondii egy egysejtű parazita, amellyel az emberiség legalább egyharmada fertőzöttközismert arról a tulajdonságáról, hogy befolyásolja a viselkedést, az egerek esetében például a macskák közelében tanúsított túlzott merészséget vált ki.
A mostani eredmények az elsők, amelyek egy nagy testű vadállat esetében mutatták ki ezt a hatást. Az is kiderült, hogy az általában nem halálos, állatfajok tömegeit megfertőző parazita szerepe jóval nagyobb a vadak viselkedésében.
Macska-hiéna játék A Toxoplasma rengeteg állatot képes megfertőzni, köztük rágcsálókat, madarakat s más zsákmányállatokat is, amennyiben ezek fertőzött húst vagy ürüléket fogyasztanak el, ám a parazita ivaros szaporodása kizárólag macskafélék belében lehetséges. De miért is közelítené meg a zsákmányállat a ragadozóját? Sok millió év evolúcióját követően a malária távoli rokona különleges trükkre tett szert: a Toxoplasmával fertőzött rágcsálók ellenállhatatlannak tartják a macskavizelet szagát, s így közel merészkednek az éhes ragadozójukhoz.
Olvass tovább Mitől alakul ki a macskaszőr-allergia? A macskákat gyakran vádolják allergia okozásával. Tudósok felfedezték, milyen folyamat váltja ki a tüneteket, ez pedig lehetővé teheti a gyógyszeres kezelést. Olvass tovább Remek a kutyák memóriája Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói részletes kísérleti bizonyítékot szolgáltattak arra, hogy a kutyák emlékeznek az ember által korábban bemutatott feladatokra.
Mivel a paraziták az oroszlán belében szaporodnak, s így a hiénák is megfertőződhetnek, Laubach és Holekamp kíváncsiak voltak, vajon a hiéna viselkedését is befolyásolja-e a Toxoplasma?
A válasz érdekében a kutatók a több évtizede zajló Mara Hiéna Projekthez fordultak, amelyben feljegyzik az egyes hiénák pontos helyét, életkorát, nemét, azt, hogy más állatokhoz mennyire voltak közel, emellett a vérminták elemzése alapján azt is, ha az adott egyedben megtalálható volt az egész életen át tartó fertőződéssel járó Toxoplasma elleni antitest.
Az elemzésekből kiderült, hogy a kölykök harmadát fertőzte meg a Toxoplasma, a fiataloknak 71, a felnőtteknek pedig 80 százalékát.
Míg az egészséges kölykök átlag méterre közelítettek csak egy oroszlánt, addig a fertőzöttek csupán 50 méterre, igen veszélyes közelségbe merészkedtek a nagymacskához. Holekamp és Laubach hozzátették, hogy még tovább vizsgálják, mivel a kutatásukból nem derült ki, vajon más ragadozókkal is hasonlóképp vakmerőek voltak-e a Toxoplasma elleni antitesteket hordozó hiénakölykök.
Vannak azonban arra vonatkozó érdekes, ellentmondásos bizonyítékok is, hogy a fertőzés hatására az emberek kockázatvállalása nő, legyen szó veszélyes gépjárművezetésről, vagy egy új vállalkozás indításáról.
Egy veszélyes parazita megfertőzi az embereket úgy véli, e változások egy részét képezik csak annak a sokféle hatásnak, amellyel a Toxoplasma a gazdaszervezet irányítására használ, s akár ma még nem ismert módon is befolyásolhatja az ember tetteit.
