A laposférgek paraziták


Megismerkedünk a parazitizmus jelenségével, a parazita férgek - helmintek - felépítési és életműködési jellegzetességeivel. Először is ismerkedjünk meg a férgek általános jellemzőivel: Az állatok közös jellemzője, hogy kétoldali szimmetriájúak, a laposférgek paraziták, lábuk nem alakult ki, testük lágy és általában sokkal hosszabb, mint amilyen széles.

Ez a testalak lehetővé tette, hogy eredményesen alkalmazkodjanak a vizekben tengerek, édesvizek az iszapos vagy homokos aljzaton való mozgáshoz. Jól alkalmazkodhattak a szárazföldi — elsősorban a nedves talaj biztosította — körülményekhez.

Az életmódjuk nagyon változatos. Ragadozók, szaprofiták, külső és belső élősködők, sőt a moszatokkal szimbiózisban élők is megtalálhatók közöttük. Testfelépítésük közös jellemzője az egyrétegű hám kültakarómelyen életmódtól függően vékonyabb vagy vastagabb belső élősködőknél speciális szerkezetű kutikula lehet.

PARAZITÁK AMIKTŐL NEM JUTSZ SZÓHOZ!!

Jellegzetes mozgásukat, a féregmozgást a bőrizomtömlő hozza létre. A táplálkozásukra a háromszakaszos bélcsatorna a jellemző a laposférgeknél csak kétszakaszos vagy elcsökevényesedik. Az emésztésük a fejlettségtől függően vagy sejten belüli és kívüli, vagy csak sejten kívüli, az emésztőenzimeket a tápcsatorna falának mirigysejtjei termelik. A gázcseréjük többnyire a testfelületen áta laposférgek paraziták történik.

Az anyagszállításuk nagyon változatos: az anyagok sejtről sejtre történő átadásától a nyílt keringési rendszeren keresztül a zárt vérkeringésig minden változat megtalálható. A bomlástermékeket vesécske típusú kiválasztószerveikkel a testüregből, a testfolyadékból távolítják el.

Testük működését az egyes törzsekben különbözőképpen megjelenő, a hasi oldalon kialakult dúcidegrendszer szabályozza. A szaporodásuk ivarosan, ivarsejtekkel történik.

a laposférgek paraziták

Hímnős és váltivarú képviselőik egyaránt előfordulnak. Jó regenerálódóképességüket kihasználva ivartalan módon kettéosztódással is szaporodhatnak. Az egyedfejlődésük is nagyon változatos. A közvetlen fejlődés mellett — különösen a belső paraziták esetén — jellemző a több köztes gazdán keresztüli közvetett, átalakulásos fejlődés. Jelentőségüket mutatja, hogy hatalmas tömegben képesek elszaporodni, ami az ember számára előnyös, de hátrányos is lehet.

Számotokra már ismert, hogy az a laposférgek paraziták vagy parazita régiesen: élősdi egy másik faja gazdafaj egyedeinek testében vagy testfelszínén él, és annak testéből táplálkozik. Az ember leggyakoribb parazitái a parazita férgek - helmintek. Ezen fertőzések népi elnevezése a gilisztásság.

A parazita férgek közel faja képes megtelepedni az ember szervezetében.

a laposférgek paraziták

A legtöbbjük a Laposférgek törzséhez vagy a Fonálférgek vagy Hengeresférgek törzséhez tartozik. Laposférgek törzse. A laposférgek nevüket testük háti—hasi lapítottságáról kapták.

a laposférgek paraziták

Jellegzetes szerveik alakultak ki. Testüregük nincs, szerveik közötti teret kötőszövet tölti ki. Kétszakaszos, egynyílású bélrendszerük szájnyílása a hasi oldal közepén található, és a garatban folytatódik. A második szakasz dúsan elágazva — a bélüregben részben megemésztve — a sejtekig szállítja a tápanyagokat.

Az emésztés a bélfal sejtjeiben fejeződik be, és a bélrendszer a test többi sejtjének adja át a hasznosítható molekulákat. Ebben a törzsben is a testfelületen át, külön légzőszerv nélkül zajlik a gázcsere.

a laposférgek paraziták

Kiválasztásuk elővesécskével lángzósejtek, lásd a szervrendszereknél történik. Dúcidegrendszerük központja páros agydúc­ból és két hosszanti idegkötegből áll. Ezekből indul ki a környéki idegrendszer hálózata. Általában hímnős állatok, többnyire belső megter­mékenyítéssel. A laposférgek legősibb formáit az örvényférgek osztályában találjuk. Ezek az állatok édesvízben és tengerekben, esetleg nedves talajon szabadon élnek.

Nevüket a kültakarón található csillók csapkodásával létrejött örvényekről kapták. A ragadozó vagy szaprofita szabadon élő állatoknak az őseiből alakultak ki a leegyszerűsödött szervezetű laposférgek.

A külső vagy belső élősködő mételyek, illetve a belső élősködéshez teljesen alkalmazkodott galandférgek. A mételyek szájnyílásuk elhelyezkedésével és a szívógaratjukkal alkalmazkodtak az élősködéshez. A szájnyílásuk a test feji végén található, és az anyagok elszívását, a gazdaélőlényre való rátapadást segíti.

Garatjuk izmos fala biztosítja a szívóerőt. Az ábra a májmétely félépítését és életciklusát mutatja be. Zöld színnel jelölik a zárt emésztőrendszert, aminek csak szájnyílása és a laposférgek paraziták van. A barna csatornácskák szövevénye az ivari vezetékek, amikből vannak női és hím is, azaz hermafroditák.

Laposférgek kezelése. Bélférgesség tünetei és kezelése - HáziPatika Lapos férgek kezelése emberben

Ahhoz, hogy tovább haladjunk tisztázni kell pár a laposférgek paraziták Végső gazda - amelyben a parazita ivarosan szaporodik Köztes gazda - amelyben az élősködő fejlődik és ivartalanul szaporodik Az ivarérett ivarsejteket a laposférgek paraziták májmétely a szarvasmarha májában telepszik meg ritkán emberben is - végső gazda.

Az ivarsejtek egyesülése után pete jön létre. A pete a széklettel együtt a szabadba kerül. A következő fejlődési állomás csak akkor következik be, ha a laposférgek paraziták sodródik. Itt a petéből kikelő lárva befurakodik egyes csigák testébe. A csiga testében a lárva több fejlődési állomáson megy át, és végül olyan lárvává alakul, amelyiknek farkocskája van és képes úszni.

Ekkor kibújik a csigából. Keres egy vízi növényt, hozzátapad és burokkal vonja be magát. Várakozik a végső gazdára.

A szarvasmarha, amikor a víz közelében elfogyasztja a növény a rátapadt lárvával, az a belekben előbújik, befurakodik a májba és ivaréretté fejlődik. Mikor fertőződhet meg az ember a laposférgek paraziták Ha olyan mosatlan zöldséget, gyümölcsöt eszik, amelyik szabad vizek közelében nő, esetleg olyan rossz szokása van, hogy szeret fűszálat rágcsálni. Figyeljük meg a macskamétely életciklusát! Ezen parazita végző gazdája lehet sertés, kutya, macska, de az ember is.

A májban és az epeutakban telepszik meg. A végső gazda fenti állatok szervezetében ivaros szaporodás megy végbe, és pete alakul ki. A pete a további fejlődéshez édesvízbe kell kerüljön. Itt lárvák kelnek ki belőlük és befurakodnak egyes csigák testébe. Másik köztes gazdát keres, ami egy hal. Speciális oldóenzimei "nyála" segítségével átfúrja magát a hal testén és burkot növeszt a laposférgek paraziták köré.

Parazita az emberben | Leggyakoribbak, tüneteik, kiűzésük

Így várja, hogy a végső gazda szervezetébe jusson. Hogyan fertőződhetünk meg vele? Ha nem megfelelően átsült átfőtt halat a laposférgek paraziták, a szervezetünkbe került lárvák ivaréretté fejlődnek és szaporodnak. A galandférgek teste leginkább egy hosszú szalagra emlékeztet.

Közelebbről megvizsgálva láthatóvá válik, hogy a szalag kis szelvényekből áll össze hosszú lánccá. A testtájak nevei megtévesztőek, hiszen az állatnak a laposférgek paraziták szája vagy bélcsatornája, ezért nem könnyű megállapítani, hogy vajon melyik a test feji vége. A "fej" egyben rögzítőszerv is, benne található az idegrendszer központja, rajta a szívógödrök, a horogkoszorú és tüskék.

A test ízeinek száma akár több ezer is lehet. Az egyes ízek működése meglehetősen önálló, a többi ízétől független működésű.

Férgek, kukacok az élő testben...

Egy kifejlett galandféreg tehát a nyak által ivartalan bimbózással létrehozott egyedek összekapcsolódott füzérének is tekinthető. A többi szelvényben csak ivarszerveket és petéket találunk.

A galandférgek olyannyira gasztroenterológus helminták a más élőlény szervezetében való létezéshez, hogy még emésztőszerveik is visszafejlődtek és eltűntek. A tápanyagokat, az oxigént a teljes testfelületen át veszi fel. Az érett szelvények sorban leszakadnak a féreg testéről és a bennük felhalmozódott petékkel a gazda székletével együtt a szabadba kerülnek.

Ott betokozódnak- "borsóka" lárvává alakulnak. A kifejlett féreg egy a köztigazdát elfogyasztó húsevő ragadozó vagy dögevő emlős, például az ember vékonybelében él, és több méteres hosszúságot is elérhet.

"Hogy kerültek ezek oda? És hogy hagyhattam őket ennyi ideig a szervezetemben?"

Petéje is képes fertőzni az embert, ekkor a lárva az emberi izomzatban vagy a laposférgek paraziták fejlődik ki. A legveszélyesebb galandférgek közé tartozik a szarvasmarha-galandféreg simafejű galandféreg és a sertés-galandféreg horgasfejű galandféreg. Hogyan fertőződhetünk meg velük? Ha nem megfelelően átsült átfőtt sertés vagy marhahúst borsókás húst fogyasztunk.

A gyógykezelés szempontjából talán a legnagyobb problémát okozó féregfertőzés kórokozója a háromtagú galandféreg Echinococcus granulosusmely mm hosszú, főként kutyákban él. A külvilágba szóródó peték bekebelezésével fertőződnek a szokványos köztigazdák sertés, juh, szarvasmarhaalkalmilag az ember is. A fertőzés leggyakrabban a gyermekkorban következik be. A petékből a vékonybélben kelnek ki a lárvák, melyek a bélfalat átfúrva, elvándorolnak a különböző szervekhez.

a laposférgek paraziták

Rendszerint a májban vagy a tüdőben ritkábban a csontokban és az agyban telepednek meg, majd folyadékot tartalmazó, vastag falú tok, tömlő ciszta képződik körülöttük.

A tömlő növekedése nyomási tüneteket és az érintett szerv szövetének izgalmát okozhatja.

Laposférgek paraziták fajai, Laposférgek okozta betegségek kezelése - Sera Akvarisztika

A tömlő el is meszesedhet, de ez nem jelent automatikusan elhalást. A ciszta falának megrepedése, és a belsejében található testidegen fehérjék érintkezése a gazdaszervezet immunrendszerével, életveszélyes, allergia-szerű reakciót anafilaxiás sokkot eredményezhet. A férgek anyagcserét is folytatnak, és a vékonybélen át felszívódó anyagcseretermékeik toxikusak, tehát károsak az emberi szervezetre. A bélben, a gyomorban gyulladásos folyamatok indulhatnak be, és ez gyomor- és bélgörcsöket okoz.

Mellette hányás, szédülés, fejfájás, epileptikus rohamok is jelentkezhetnek, valamint lecsökken a vörösvértestek száma.

Mi a laposférgek

Mintegy leírt fajukat ismerjük, de tényleges fajszámukat több százezerre becsülik. Életmódjukat tekintve két csoportra oszthatóak: élősködők és szabadon élők. Megtalálhatóak a tengerekben, a félig sós- és édesvizekben, szikes vizekben, mohapárnákban, talajokban, avarban, trágyában stb.

A szabadon élő fajok szerves törmelékkel, algákkal, gombafonalakkal, növényi nedvekkel, baktériumokkal táplálkoznak.

A Magyarországon előforduló féregfertőzések

A ragadozó fajok kisebb állatokat támadnak meg. Sok faj növényparazitává lett.

a laposférgek paraziták

Jelentős számban különböző állatfajok élősködői.